Vegyünk egy 30 éves nős férfit (legyen Gábor), aki
egy 2 éves és egy újszülött gyermek édesapja. Gábor diplomás, jól keres, biztosnak tűnő
jövő áll előtte. 3 dologra kell gondolnia, melyet már most el tud kezdeni tervezni.
Egyrészt fontos, hogy gyermekeinek minél jobb lehetőségeket biztosítson a majdani életkezdéshez,
legyen szó tanulmányaik finanszírozásáról, vagy akár lakásvásárlásban való segítségről.
Másodszor gondoskodnia kell saját hosszú távú anyagi jóllétéről, későbbi nyugdíjáról,
mivel ha csak az államra hagyatkozik hatalmas életszínvonal esésre számíthatna.
Harmadik pontként, a felelős gondolkodás része, hogy életbiztosítással rendelkezzen bármilyen probléma
esetére éves jövedelmének legalább 2-5x-séig. Ez számokban jelentse a következőt.
Tegyük fel Gábornak havi nettó 300 ezer forint fizetése van,
melyen felül még felesége is keres valamennyit, így éves jövedelmük több mint 4
millió forint. Arra, hogy gyermekeinek igazán tudjon segíteni az életkezdésben,
Gábor 2x 10 millió forintot szeretne félretenni, 18 éves korukig. Nyugdíjasként
(62 éves korától) pedig szeretne legalább havi 200 ezer forint nettó privát járadékot.
Ekkora járadékhoz nagyjából 40 millió forintot kell összegyűjtenie. A család a
jövedelmének 10-15%-át tudja nélkülözni.
Ha pusztán "párnában" gyűjtögetné össze a pénzt, akkor 16 éven keresztül (míg első gyermeke 18 éves lesz)
félre kéne tennie 2.430.000 forintot (havi kb. 200 ezer forint), majd még 2 éven
keresztül évi 1.805.000 forintot (havi kb. 150 ezer forint), és utána is 62 éves
koráig évi 1.250.000 forintot (havi kb. 100 ezer forint). Nyilvánvaló, hogy ezt
nem tudja megtenni, ezért ezekre a célokra tőkefelépítési programokat szeretne indítani.
14%-os bruttó hozamot feltételezve, így a következőkre volna szükség:
- 260.000 forintos éves megtakarítás 16 évig az első gyermekének.
- 200.000 forintos éves megtakarítás 18 évig a második gyermeknek.
- 200.000 forintos éves megtakarítás 32 évig a privát nyugdíjra.
Ebben az esetben összesen 660.000 forintot kéne évente megtakarítania, ami ugyan lényegesen
kevesebb, mintha csak simán félretenné a pénzt, azonban még mindig több, mint
amennyit megterhelés nélkül nélkülözni tudna a család. Ily módon Gábornak fontossági
sorrendet kell felállítania. Mivel Gábornak jó diplomája van várhatóan a következő
években növekedni fog a fizetése, és mivel a nyugdíjalapjának felépítésére van még a legtöbb ideje,
ezért átmenetileg ezt a kérdést nem oldja meg.
Tehát a gyermekeinek jövőjére szánt megtakarításokat kezdi csak meg, továbbá
egy hagyományos életbiztosítást köt magára, hogyha vele bármi történne, ne kerüljön
veszélybe családja anyagi biztonsága. 5 év múlva el tudja indítani a nyugdíjára
szánt megtakarítását 200 ezer forint éves befizetéssel, azonban ebből várhatóan
"csak" 30 millió forint lesz, ami neki kevés. Hogy meglegyen a szükséges 40 millió forint,
miután gyermekei nagykorúak lesznek az addig számukra fizetett megtakarításokat is nyugdíjára fizeti.
Végeredményben a nyugdíjalap így várhatóan kb. 46 millió forint lesz, melyből
Gábor havi 230 ezer forint privátnyugdíjra számíthat élete végéig, továbbá a teljes tőkét
örökül hagyja gyermekeinek.
Természetesen az összegek csak példák, lehet ennél kisebb vagy akár nagyobb összeggel is számolni.
A
lényeg hogy mindenki felismerje, a tudatos pénzügyi tervezéssel sok mindenre kiválóan fel lehet készülni.