2. Egy lehetőség gyermeke számára
Mára egyre több vállalat használja ki a cafeteria rendszer (béren kívüli juttatás) nyújtotta lehetőségeket. Ennek egyik népszerű eleme az Önkéntes Magánnyugdíj-pénztár (továbbiakban ÖMNYP), melyet várhatóan már szinte mindenkinek fizetni fognak, aki 4-5 év múlva áll munkába pályakezdőként.
Az ÖMNYP-ban felgyülemlett pénzhez azonban nem csak a nyugdíjkorhatárkor, hanem már 21.-ik évtől kezdődően adómentesen hozzá lehet férni. A belépési korhatár 2008 január elsejétől már csak 16 év.

A pénztári befizetések hozzáférhetőségéről az 1995. évi CXVII. szja. törvény 28. § (8) pontja rendelkezik. Ennek értelmében a pénztárak a 10.-ik évtől teljesíthetnek kifizetéseket (kivéve nyugdíjkorhatár), és ezen kifizetések a 20.-ik év után nem minősülnek jövedelemnek.

Vagyis, ha Ön gyermekének 16 éves korában elindít minimál díjjal egy ÖMNYP-at, akkor ő már 37 évesen szabadon rendelkezhet az addigi - legnagyobb részben a munkahelye által fizetett - befizetésekről, továbbá a hozzá kapcsolódó állami támogatásokról és a hozamokról.
Nyilván távolinak tűnik, hogy gyermeke 37 éves legyen, azonban számoljunk egy kicsit: Ha gyermeke például 21 évesen kezd el dolgozni (az addigi befizetések - jelenleg minimum havi 2000 Ft - a hozam szempontjából nem jelentősek, így az egyszerűség kedvéért 0-nak veszem), és a vállalat a fizetése felett 5%-ot ÖMNYP-ba fizet, akkor mindössze évi 8%-os hozam mellett - amely 16 éves időtávban meglehetősen alacsonynak számít - 37 éves korára éves átlagos fizetésének több mint kétszerese lenne pénztári számláján. Itt érdemes megjegyezni, hogy kutatások szerint ma Magyarországon a lakosság kevesebb mint 5%-a rendelkezik több mint egy évre elegendő megtakarítással.
Még egy érvként érdemes megemlíteni, hogy a 21.-ik évtől a pénztári számla kamatadó mentesen, és teljesen likviden használható.

A tájékoztatás nem teljeskörű és nem minősül ajánlatnak. Pontosítás végett kérem vegye fel velünk a kapcsolatot!

A blogban közzétett írások a
Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatóak. Így nem kereskedelmi céllal a szerző és a forrás
egyértelmű megjelölésével, változtatás nélkül bárki által közölhetőek.