Varga Dániel & Co.
Blog bejegyzés
Varga Dániel, pénzügyi tanácsadó
daniel@varga.co.hu
Blog bejegyzések
Kategória:
mind
Kategória:
mind
Főoldal
>> Blog >> A legnépszerűbb megtakarítási módozatok
(Kategória:Megtakarítás)
Alcímként írhatnám nyugodtan azt is, hogy Unit-Linked és Lakástakarékpénztár (LTP). Egyértelműen ez a két módozat határozza meg ma Magyarországon leginkább a megtakarítási piacot, azonban nehéz lehet köztük dönteni. A biztosítási ügynökök - vagy ilyen tevékenységet végző pénzügyi tanácsadó cégek - mindenáron a unit-linked biztosításra, a lakástakarékpénztárat értékesítő cégek és bankok pedig az LTP szerződésre próbálják rábeszélni meglévő/leendő ügyfeleiket.
A leírt tartalom nem minősül ajánlattételnek
Főoldal Blog Pénzügyi terv Befektetések Biztosítás Hitel Megtakarítás Pénztárak
Cafeteria Céges biztosítás Finanszírozás Pályázat Kiszállási stratégia
Varga Dániel & Co. - Pénzügyi tanácsadás
(Kategória:Megtakarítás)
A legnépszerűbb megtakarítási módozatok
(2008.12.03)
Alcímként írhatnám nyugodtan azt is, hogy Unit-Linked és Lakástakarékpénztár (LTP). Egyértelműen ez a két módozat határozza meg ma Magyarországon leginkább a megtakarítási piacot, azonban nehéz lehet köztük dönteni. A biztosítási ügynökök - vagy ilyen tevékenységet végző pénzügyi tanácsadó cégek - mindenáron a unit-linked biztosításra, a lakástakarékpénztárat értékesítő cégek és bankok pedig az LTP szerződésre próbálják rábeszélni meglévő/leendő ügyfeleiket.
Az elmúlt héten sikerült meglepetést okoznia egyik kedves ügyfelemnek saját honlapommal kapcsolatban. Megkérdezte tőlem, hogyan lehet, hogy miközben azt állítom magamról, hogy - szemben a legtöbb pénzügyi tanácsadóval - nekem nincs semmiféle elkötelezettségem, mégse foglalkozom lakástakarékpénztári szerződéssel. Felmerült benne a kérdés, mi lehet a gond ezzel a típussal, amiért én „kizártam” a palettámról, hiszen szerinte nem egy rossz konstrukció.
Jelentem: Foglalkozom lakástakarékpénztárral is! A félreértés abból adódott, hogy - magam sem értem miért - valahogy lemaradt a honlapomon a megtakarítás menüpont alól (ezt megígérem mielőbb pótolom, ha nem is holnap, de még idén).
De mindez tulajdonképp lényegtelen, a lényeg hogy utána hosszasan beszélgettünk erről a megtakarítási fajtáról, illetve összehasonlítottuk a unit-linked módozattal. Ebből próbáltam meg készíteni egy táblázatot, ami talán segíthet, ha valaki középtávú 4-8 éves megtakarítást tervez.
*ezt a kedvezményt csak egy apró trükk használatával lehet igénybe venni
**természetesen nem a díjak, hanem az aktuális értékük
Jól látható, hogy ha mindkét konstrukciótól elvárjuk a teljes biztonságot, úgy a kettő közötti végeredmény nagyon csekély lesz. Az igazi különbségek ott vannak, hogy melyik mennyire variálható, mire használható, és mennyire kiszámítható. A unit-linked például ~2év után már lényegesen rugalmasabb, de végeredmény tekintetében annyira biztosan soha nem lesz számítható, mint az LTP.
Melyiket érdemes tehát választani??
Természetesen ez egyén és cél függő, de talán sokszor a legjobb megoldás az „is-is”. Így jelentősen megnő a megtakarítás rugalmassága, azonban még mindig könnyen tervezhető marad a végeredmény.
A blogban közzétett írások a
Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatóak. Így nem kereskedelmi céllal a szerző és a forrás
egyértelmű megjelölésével, változtatás nélkül bárki által közölhetőek.
Jelentem: Foglalkozom lakástakarékpénztárral is! A félreértés abból adódott, hogy - magam sem értem miért - valahogy lemaradt a honlapomon a megtakarítás menüpont alól (ezt megígérem mielőbb pótolom, ha nem is holnap, de még idén).
De mindez tulajdonképp lényegtelen, a lényeg hogy utána hosszasan beszélgettünk erről a megtakarítási fajtáról, illetve összehasonlítottuk a unit-linked módozattal. Ebből próbáltam meg készíteni egy táblázatot, ami talán segíthet, ha valaki középtávú 4-8 éves megtakarítást tervez.
| Lakástakarékpénztár | Unit-Linked | |
| Minimális megtakarítási időszak: | 4 év (egész pontosan 4 év 4 hónap) | 5 év (bizonyos típusoknál a harmadik év eltelte után a megtakarítás már 100%-ban igénybe vehető) |
| A megtakarítás felhasználásának lehetőségei lejáratkor: | 8 évnél rövidebb futamidő esetén csak lakáscélra, a 8 év esetén bármire | bármire |
| Kedvezmények: | 30% állami támogatás az éves befizetésre (maximum 72.000 Ft/év) | Amennyiben a szerződőnek az éves bruttó jövedelme nem haladja meg a 3,4 (3,9) Millió forintot, úgy a futamidőnél 3 évvel rövidebb ideig a befizetett összeg 20%-a, de maximum 100.000 Ft/év)* |
| Befektetési kockázat | Nincs | Az ügyfél határozza meg a mértékét |
| Hozzáférés lejárat előtt: | A befizetett összeg 100%-ban visszajár, az állami támogatás elvész | Általában a második évtől befizetett díjak 100%-ban visszaválthatóak**. Az első évben befizetett díjból jellemzően valamennyit visszatartanak. Amennyiben adókedvezmény lett igénybe véve, úgy azt 20%-os büntetőkamattal kell visszafizetni. |
| Hozam: | 4 éves távlatban jónak, 8 éves távlatban már alacsonynak mondható, de teljesen kiszámítható. | A vállalt befektetési kockázattól függ, így akár lehet kimagaslóan jó is, de rossz piaci körülmények között akár negatív is. |
| Kifizetés: | A kifizetés kérése után hivatalosan 3 hónappal (néha kicsit problémás) | A kifizetés kérése után általában 2 hét (ez is néha problémás) |
| 1. példa: 5 éves megtakarítás, havi 15.000 forinttal. A unit-linked éves nettó hozama 5%, unit-linked adókedvezmény nincs (alacsony kockázatú befektetési stratégiát választva) Eredmény: |
~1.119.000 Ft (a futamidő 4 év 11 hónap) | ~1.044.000 Ft |
| 2. példa: Az előző példával megegyezően, de a unit-linked adókedvezmény van Eredmény: |
~1.119.000 Ft (a futamidő 4 év 11 hónap) | ~1.112.000 Ft |
| 3. példa: az előzővel megegyezően, de a futamidő 8 év Eredmény: |
~1.930.000 Ft (a futamidő 8 év 2 hónap) | ~2.040.000 Ft |
**természetesen nem a díjak, hanem az aktuális értékük
Jól látható, hogy ha mindkét konstrukciótól elvárjuk a teljes biztonságot, úgy a kettő közötti végeredmény nagyon csekély lesz. Az igazi különbségek ott vannak, hogy melyik mennyire variálható, mire használható, és mennyire kiszámítható. A unit-linked például ~2év után már lényegesen rugalmasabb, de végeredmény tekintetében annyira biztosan soha nem lesz számítható, mint az LTP.
Melyiket érdemes tehát választani??
Természetesen ez egyén és cél függő, de talán sokszor a legjobb megoldás az „is-is”. Így jelentősen megnő a megtakarítás rugalmassága, azonban még mindig könnyen tervezhető marad a végeredmény.
A blogban közzétett írások a
Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatóak. Így nem kereskedelmi céllal a szerző és a forrás
egyértelmű megjelölésével, változtatás nélkül bárki által közölhetőek.
| #5 | Zoltán | 2009-06-10 10:10:32 |
| Nagyon szakszerű a cikk, és objektív-talán túlságosan is.
Szerintem azért a UL mérhetetlenül kedvezőbb konstrukció, elég ha arra gondolunk, hogy hozzáférhetősége és a kamatos kamat (ami még rosszabb időkban is 8-9%, biztonságosan-negatív hozam hosszú távon pl sztem a leírtakkal ellenben még szándékosan sem lehet elérni)miatt egész életünket végigkísérheti, nem is beszélve a díjnövelés/csökkentés/mentesítés lehetőségéről. Az LTP ezzel ellentétben meglehetősen elavult konstrukció, elég arra gondolni, hogy a 8. év végén is 72000 az állami támogatás, ami a bent lévő pénznek már közel sem a 30%-a. Amúgy egy objektív tanácsadó cégnél dolgozom, és LTP után is éppen annyi jutalék jár, mint UL után, de az ügyfélnek mindenképp utóbbit fogom ajánlani. |
||
| #4 | Varga Dániel | 2009-02-14 15:52:13 |
| Kedves Bernadett!
A unit-linked konstrukciónál is a költségekkel csökkentett részét fektetik be a pénznek, ahogy a vagyonkezelésnél és bárhol máshol. Több olyan módozat van, ahol nagyobb rész kerül befektetésre, mint a legtöbb vagyonkezelésnél. A futamidő lejártakor az ügyfélnek nincs kötéskényszere, ráadásul - ahogy azt már számtalanszor írtam - én a legtöbb esetben futamidő nélküli konstrukciót ajánlok, melynek nincs lejártata, akkor fér hozzá az ügyfél, amikor akar. Az Ön által említett példa helytelen. Amennyiben azt szeretné valaki, hogy befektetését a következő generáció örökölje, a unit linked konstrukcióval lényegesen jobban jár mint a vagyonkezeléssel. A biztosításban tartott pénz esetén ugyanis semmiképp se kell örökösödési illetéket fizetni, míg a vagyonkezelés esetén a teljes vagyontól függően (ingatlan, ingóság, stb.) sok esetben igen. Természetes, hogy az ügyfélnek ismernie kell a befektetésével kapcsolatos költségeket. De ez nem függ attól, hogy valaki milyen típusú befektetésbe teszi pénzét, csak attól, hogy hogyan tájékoztatják. u.i.: mégegyszer hangsúlyoznám, hogy ezzel nem azt szeretném mondani, hogy a unit-linked jobb mint a vagyonkezelés, mert ez nem igaz (ahogy fordítva se). Más és más esetekben érdemes őket használni. Üdv: Varga Dániel |
||
| #3 | Molnár Bernadett | 2009-02-11 22:22:16 |
| Egy unit-linked terméknél mekkora százalékát fektetik be az ügyfél pénzének?Egy bizonyos futamidőhöz kötés azt jelenti, hogy a futamidő végeztével az ügyfél újra kötésre "kényszerül" ami újabb költséget hoz magával. Nem egyszerűbb közvetlen vagyonkezelőhöz vinni, és két generáció örökli a befektetést.Minden ügynök jutalékból él, ámde az a tisztességes ha az ügyfél mindig pontosan tudja mennyibe is kerl számára a befeketése! | ||
| #2 | Varga Dániel | 2009-02-11 14:40:51 |
| Kedves Bernadett!
A befektetést a biztosítási jogviszony előnyei miatt kombinálják biztosítással. Létezik a unit-linked biztosítások között olyan, amely már az első év után teljesen hozzáférhető, nem kell feltétlen két évet várni, de alapvetően a unit-linked egy hosszú távú megtakarítási forma. Összesen annyi vele a gond, hogy sokan rosszul alkalmazzák vagy rosszul értelmezik. Hogy a jutalék mennyire az "ügyfél lehúzása"? Alapvetően egy unit-linked konstrukcióban a kamatadómentesség lényegesen többet jelent (összegszerűen), mint amennyit - akár egy drága konstrukcióban is - "jutalékként fizet ki az ügyfél". Amit Ny-Európáról ír, az legalábbis furcsa, mivel az EU-15-ben az életbiztosítási díjbevétel a Magyarországinak több mint a tízszerese, ami GDP arányosan is több mint háromszorost jelent. Tehát az emeberek jövedelmüknek arányaiban is lényegesen nagyobb részét teszik unit-linked, vagy hasonló konstrukcióba (most is), mint nálunk. Természetesen ezzel nem a vagyonkezelés esetleges előnyeit óhajtom vitatni - sőt, esetenként én is használok/ajánlok -vagyonkezelői szolgáltatást (de azt se felejtsük el, hogy a vagyonkezelési szolgáltatást áruló ügynökök legtöbbje is jutalékból él). Üdv: Varga Dániel |
||
| #1 | Molnár Bernadett | 2009-02-09 23:07:29 |
| Miért kell egy befektetést biztosítással kombinálni. Ez csak az ügyfél lehúzása!vajon miért két év után visszaváltható?mert addig az ügyfél fizeti az ügynök jutalékát?és addig jóformán a befektetése nem hoz neki semmit?a biztosítás nem a modern megtakarítás eszköze.ny-eu már rég nem a biztosítókra bízza a vagyonát, hanem közvetlen óriási vagyonkezelőkre bízza a pézét?erről mi a vélemény? | ||
A leírt tartalom nem minősül ajánlattételnek
Főoldal Blog Pénzügyi terv Befektetések Biztosítás Hitel Megtakarítás Pénztárak
Cafeteria Céges biztosítás Finanszírozás Pályázat Kiszállási stratégia
Varga Dániel & Co. - Pénzügyi tanácsadás
