Tegnap olvastam egy kutatást (
Itt megnézheti), illetve még hétfő reggel a Kossuth rádió Napközben című műsorában hallgattam egy beszélgetést a nyugdíjpénztárakról, melyekből a következőkre jutottam. A többség nem ért a pénzügyekhez, nem is nagyon próbál tájékozódni ugyanakkor nem bízik meg a pénzintézetekben. Sőt, a jelen válságban - különösen a nyugdíjpénztárakat - már-már csalónak kiáltják ki sokan.
Állítsuk most akkor bíróság elé a pénztárakat, aztán ítélkezzen mindenki saját maga (az én szerepem lesz a védőügyvéd, a hozzászólásokban bárki nyugodt szívvel vállalja a vádló szerepét).
1. vádpont: Hova tűnt a pénzem?
A nyugdíjpénztárak hasonlóan működnek, mint a befektetési alapok. Tulajdonképp felfogható úgy, hogy minden tag meghatározott mennyiségű befektetési jegy tulajdonosa. Ezek a befektetési jegyek árfolyammal rendelkeznek, ami nőhet és csökkenhet is (ennek függvényében a teljes megtakarítása nő, vagy csökken). Rossz piaci körülmények között érthetően ez csökkenést jelent.
2. vádpont: Hogyan tud a biztonságos alap is veszteséges lenni?
A biztonságos alapok jellemzően állampapírokban, államkötvényekben tartják a befektetett összegeket. A közhiedelemmel ellentétben ezek is képesek negatív hozamra (ld.:
Mibe érdemes befektetni 2.). Azonban tapasztalatilag elmondható, hogy ezek a típusok korrigálnak leggyorsabban, így itt várható, hogy az árfolyamok a leggyorsabban visszatérjenek a felfelé menő sávba.
3. vádpont: Miért nem adtak túl időben ezeken az eszközökön a pénztárak, és tartották teljesen biztonságos helyen a pénzem?
A pénztárak alapjainak meghatározott befektetési politikájuk van, melyet bárki megnézhet. Ebből a politikából nem léphetnek ki akkor sem, ha úgy látják érdemes lenne (tehát ha egy portfolióra meg van határozva, hogy legalább 30% részvényt kell tartalmaznia, akkor a pénztár hiába vár esést a részvények piacán, ezt a minimum 30%-ot tartania kell). Az adott pénztár által kínált portfóliókból az ügyfél - vagyis Ön választ. Természetesen döntését csak Ön változtathatja meg. Ezen felül tudni érdemes, hogy a pénztárakban a mai napig a legnagyobb súlyt a magyar államkötvények, állampapírok adják (ezzel együtt a pénztárak az egyik legnagyobb vásárlói is ezeknek). Ha feltételezzük is hogy a pénztárak pontosan előre látták a válságot, akkor is érdemes elgondolkodni, mi lett volna ha a teljes pakettjüket piacra dobják. Röviden: összeomlás -> államcsőd.
4. vádpont: Közeledek a nyugdíjhoz, miért nem volt kevésbé kockázatos eszközökben a pénzem?
Jelenleg mindenki maga nyilatkozhat arról, hova helyezzék el a pénzét, ahogy az előző pontban már írtam. Amennyiben ezzel nem él, csak akkor sorolják be automatikusan.
Végezetül még két dolog, melyet érdemes megjegyezni:
- a nyugdíjpénztár nem egy rövidtávú megtakarítási forma! Kilengések mindig is lesznek, sőt várhatóan egyre nagyobbak, mert a pénztárak hosszú távú profitra törekszenek.
- ahhoz hogy ne okozzon fejfájást (vagy legalábbis ne ekkorát) egy ilyen válság másodlagos hatása, nem kell mást tenni mint előre tájékozódni (megismerni a kockázatokat és lehetőségeket), mert minden veszteséget semmiképp sem lehet elkerülni, de lehet rá készülni. Többek között erre vagyunk mi, tanácsadók is, csak élni kell a lehetőséggel.