Varga Dániel & Co.
               Blog bejegyzés

"3 milliót vesztettem kevesebb mint félév leforgása alatt! Ezért valaki fizetni fog!" Ehhez hasonló mondatok hagyják el mostanság sok elégedetlen befektető száját. Többen próbálnak felelősöket találni, leginkább nyilván azt, aki a veszteséges befektetést ajánlotta. Pedig általában nem egy személy, nem egy pénzintézet okolható ezért, hanem az általam már oly gyakran emlegetett alacsony szintű pénzügyi kultúra, a pénzügyi alapismeretek hiánya, ami mellett ugyanakkor nem terjedt el a pénzügyi tanácsadás igénybevétele. A mostani pánikból teljesen jól kiolvasható, mennyire ismeretlen a legtöbbek számára a különböző befektetések természete. Nagyon könnyen dobálódzik bárki az alacsony, közepes és magas kockázat kifejezésekkel, anélkül hogy értené mit is jelent. Mindemellett ráadásul - bár már mindenki megtanulhatta milyen fontosak a kisebb betűvel írt részek is - csak a múltbeli hozamokra vonatkozó vonzó adatokat vesszük észre, azt már nem, hogy alatta minden esetben feltüntetik többek között a javasolt befektetési időtávot. Meg kell tanulni, hogy a magasabb hozamok eléréséhez sok türelemre és "erősebb idegekre" van szükség! Mindenkinek csak olyan befektetésbe szabadna invesztálnia, melynek el tudja viselni az árfolyam ingadozását (és ha egy befektetés képes egy év alatt 20-30%-os hozamot elérni, akkor az képes ugyanekkora részt elveszteni is).
Ezek alapján úgy tűnhetne hogy én azt javaslom, aki nem képes még 10%-os árfolyam ingadozást sem elviselni (ennyi még egy relatív biztonságos kötvényalapban is benne lehet), az mondjon le a tisztességes hozamokról, és tartsa a pénzét banki lekötésben. Nem! Ehelyett mást javaslok: a befektetés stratégikus összeállítását. Ez nem egy bonyolult dolog, csak Magyarországon kevesen alkalmazzák.

Ennek okát leginkább két dologban látom: Magyarországon a pénzügyi tanácsadó jellemzően vagy biztosítási ügynököt, vagy banki befektetési tanácsadót jelent. Egy befektetési stratégia összeállításához pedig egyben lenne a kettőre szükség, mivel általánosan rövidtávra a banki termékek, míg hosszútávra a biztosítói termékek adják a jobb, olcsóbb megoldást. Ráadásul amíg a banki és a biztosítási ügynökök egymástól próbálják elcsábítani az ügyfelek teljes állományát, addig ennek optimális kialakítása gyakorlatilag lehetetlen. A magyarok nem szeretnek beszélni a pénzükről. Általánosan csak azt a részét árulják el, amit épp be szeretnének fektetni. Márpedig a befektetések összeállításának ilyen típusú megközelítése csak akkor lehetséges, ha a befektetési, pénzügyi tanácsadó teljes képpel rendelkezik a család/háztartás anyagi helyzetéről.

A stratégikus befektetés gyakorlatilag egy olyan portfolió felépítését jelenti, ami minden időtávra kínál megoldást. Hasonlóan egy ház felépítéséhez ezt is minden esetben alulról kell kezdeni! Elsőként egy olyan rövidtávú tartalékot kell képezni, melyből egy ideig akkor is meg tud élni, ha a "föld az éggel egybeszakad". Érthetően ezzel a tartalékkal nulla kockázatot szabad vállalni, ez arra van, hogy egy elképzelhetetlennek tűnő rossz történés esetén is legyen hova nyúlni. Ha ez meg van - de csak akkor ha megvan - lehet elkezdeni rövid-középtávú befektetésekben gondolkodni. Ide olyan összegek kerülhetnek, melyről biztosan állítható hogy éven belül nem lehet rá szükség, de nem elképzelhetetlen hogy 2-3 év múlva kelleni fog. Itt már nyilván nem szükséges, hogy a befektetés értékének a 100%-a mindig meglegyen, hiszen egy kedvezőtlen piaci környezetben ha el is veszít abból 4-5%-ot, van idő rá hogy újra visszaemelkedjen. Addig meg ha nagyon szükséges, hozzá lehet nyúlni a rövidtávú tartalékhoz. Tehát az ide választandó befektetésnek már meg lehet engedni némi kockázatot, de csak keveset minimális árfolyam ingadozással. Nem írom le tovább, de az eddigi koncepción haladva építhető tovább a befektetés egyre hosszabb időtávokra, és egyre magasabb kockázatú befektetéseket választva (de nem győzöm hangsúlyozni, egy lépcsőt sem lehet kihagyni). Ez a megoldás a befektetések együttes kockázatát a minimálisra szorítja, azonban nem veszi el az esetleges plusz hozam lehetőségét sem.

És akkor vissza a bevezető kérdésekhez:
Van-e felelős? Ki az?
Van! Minden olyan banki, befektetési és pénzügyi tanácsadó felelőssé tehető a mostani nagy veszteségekért, aki rövidtávra magas kockázatú befektetéseket javasolt anélkül, hogy ennek kockázatára kiemelten fel nem hívta az ügyfele figyelmét. Főleg, ha nem tájékozódott arról, hogy ügyfelének vannak-e emellett megfelelő egyéb tartalékai.
Ugyanakkor bizonyos szintig felelősek maguk a befektetők is, akik megfelelő tájékozódás nélkül, a nagy hozamok láttán mohón és átgondolatlanul belevágtak a kockázatos befektetésekbe.
Elkerülhetőek-e a hasonló veszteségek?
Igen! Ehhez stratégikusan kell a befektetési portfoliót összeállítani, és meg kell ismerni a különböző befektetések természetét. (Gondoljon csak bele, hogy egy tízéves befektetési távban egy részvényalapban általában nem is egy, akár több 30-40%-os esés is benne van, hasonló emelkedések mellett. Ezzel együtt ilyen futamidő alatt ezek a típusú befektetések szoktak a legjobban teljesíteni. Így ha valaki menetközben ezeket az átmeneti eséseket nem realizálja, azt összességében nagy valószínűséggel nem éri veszteség)

A blogban közzétett írások a
Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatóak. Így nem kereskedelmi céllal a szerző és a forrás
egyértelmű megjelölésével, változtatás nélkül bárki által közölhetőek.